Santiago y Año Xacobeo

Szoval megerkeztem Santiagoba, immar tobb, mint egy hete. Iden Szent Ev van, amihez csak annyi kell, hogy julius 25, Szent Jakab napja vasarnapra essen, legutobb 4 eve volt ilyen, legkozelebb pedig ha jol tudom 2021-ben. Ezekben az evekben az a kulonleges, hogy kinyitjak a katedralis szent kapujat, amin ha keresztul mesz, a katolikus dogma szerint minden bunod megbocsattatik:-) Ez rendszerint rengeteg embert odavonz, s most sem volt ez maskent, ahogy kozeledtunk Santiagohoz, hirtelen minden bokor mogul zarandokok bukkantak elo, komplett cserkeszcsapatok, rengeteg ember- mert a zarandoklat teljesitesehez es a Compostella, vagyis "zarandok-oklevel" megszerzesehez legkevesebb 100km-t kell igazoltan gyalogolni, s sokan nem is vagynak tobbre. Hirtelen picit idegen lett az ut, zavart a sok ovtaska-meretu hatizsakkal vonulo, lassu, de annal zajosabb siserehad. Mindenesetre sejtettuk, hogy ez meg semmi ahhoz a nepvandorlashoz kepest, ami Santiagoban hompolyog majd a varos falai kozt. Titoek biztos, ami biztos alapon elore lefoglaltak egy hotelszobat maguknak honapokkal ezelott; a magam reszerol azt terveztem, hogy mivel tavaly egyszer sem aludtam igazi ipari meretu tomeg-albergue-ben, s Jakabfalvan harom ilyen is van (darabonkent 5-800aggyal), iden becelzok egy hajnal 6-os erkezest, igy tuti az elsok kozt leszek, es akad szamomra ágy. Az utolso ejszakat egy falu tornatermebol albergue-ve avanzsalt szallason toltottuk kedves kis aplatanadoimmal, hajnal 3kor pedig annak rendje es modja szerint megindultam, hogy bereggelizzem az utolso szakaszt. Egy elore nem tervezett, par kilometeres kitero utan (naja, azert a fejlampa sem mutat meg mindent:-p) hn7re meg is erkeztem a Seminario Menornak nevezett GigAlbergue-be, ahol par, a kapu elott ejszakazo, vegyes nemzetisegu peregrino fogadott. Toluk tudtam meg, hogy bar remenykednek benne, hogy esetleg ma mar agyban alhatnak, de igazabol mindet elore lefoglaltak, rendszerint a pingvinek (ezt a muszot nem en talaltam ki, - bar tetszik;-) - igy nevezzik azokat a zarandokokat, akik par napja kezdtek a menetet, a labuk meg nem szokott hozza, ezert jobbara csak totyognak, mint a szaro galamb). A sracok eleg megviseltnek latszottak, es amugy sem volt okom ketelkedni a szavaikban, de hallanom kellett a sajat fulemmel egy hospitalero szajabol, hogy pont a szent evben, pont Santiagoban egy ilyen, a Camino szellemisegevel, hagyomanyaival es az albergue-k egyebkent bevett szabalyaitol gyokeresen eluto rendszer van eletben. Alapesetben ugyanis - es ez a legtobb helyen ki is van irva tobb nyelven a felreertesek elkerulese vegett - van egy bizonyos sorrend, ami alapjan az agyakat el lehet foglalni: ertelemszeruen, aki elobb erkezik elonyt elvez; ugyanigy a gyalogosok a biciklistakkal szemben, akik a maganvelemenyem szerint (bar rendszerint jo arcok) inkabb turistak, mint zarandokok; az oregek/betegek a fiatalokkal/egeszsegesekkel szemben satobbi. Vagyis ahogy a jozan esz diktalja. Most mar tudom, hogy kiveve szent evben, Santiagoban:-p Gyorsan lezuhanyoztam, (utolag tudtam meg, hogy amugy ez 5euroba faj azoknak a zarandokoknak, akik nem foglaltak le elore az agyukat, azota borzaszto rosszul alszom;-)) Nem sokat gorcsoltem a dolgon, tavaly is aludtam ott a parkban, sok mas peregrinohoz hasonloan, mindenesetre jol esett, amikor a puspoki hivatalban a compostellamat kiallito kisasszony azt mondta, szerinte ez a varos szegyene.

Nemsokara megerkeztek Titoek is, bejartuk a varost, kuzdve az hompolygo embertomeg arjaval, amiben udito szellokent fujt keresztul neha egy-egy gallego dudas-neptancos csapat, este pedig hatalmas tuzijatek, koncertek koronaztak meg a Jakab-napjanak eloestejet. Pulpot, vagyis polipot vacsoraztunk (ez talan a legfontosabb gallego nemzeti etel, sracok, mindenkinek kotelezo meglatogatnia egy Pulperia-t, ha egyszer Jakabfalvara fujja a szel!), tobb mas tengeri herkentyu tarsasagaban, termeszetesen tapas formajaban, ami mint mondottam a kozossegi etkezes magasiskolaja. Utana hajnalig tancoltunk, nem volt konnyu dolgom, mert Tito nem szeret tancolni, de azert valahogy csak sikerult rabeszelni magam, hogy felvaltva forgassam a Tere-t es Ruth-ot, nehogy veszekedes legyen belole. Jo buli volt:-)

Masnapra viszont mehetnekem tamadt, nem nagyon tudtam mit kezdeni az utcak macskakovet helyben vasarolt, kagyloval felvertezett vandorbottal kopogtato turistakkal, es egyaltalan ezzel a sok zajjal, meg emberrel, ami varos minden legkobmeteret betoltotte, igy elbucsuztam a kanariktol, ezuttal utoljara, es elindultam Finisterre-be, a Vilagvegere.

Azota gyakorlatilag egyszer sem aludtam agyban, ami nem volt ujdonsag; es rajottem, hogy sokkal igazibb igy ez az egesz Ut, zuhanyozni mindig lehet az alberguekben, de a csillagtakaro a fejed folott es a Hold fenye az arcodon valahogy edesebb alomba szenderit, mint a horkolasban gazdag szallasok. Kulonben is, van egyfajta hivas, amire valaszolsz, mikor ralepsz erre az Utra, egy folyamat, amibol kicsit kizokkensz, amikor albergue-zel, de a szalag tovabb forog, amikor a nappalod utan a termeszettel osztod meg az ejszakad is. valahogy jobban magadba tudod szivni ennek az egesznek az uzenetet es tanulsagait.

Sok asszociacio es gondolat kinalja egyebkent magat, ami ohatatlanul felbukkan a legtobb zarandok fejeben. Peldaul, hogy az ut egyben egy teljes elet. Megszuletsz, megtanulsz jarni, marmint minden nap es sokat, aztan elkezded keresni es kovetni a jeleket, amik oda vezetnek, ahova erni vagysz. Ezek a jelek barhol felbukkanhatnak, az eletedben eppugy, mint a caminon, hazfalon, aszfalton, egy kore festve, villanyoszlopon, barhol; ezert meg kell tanulnod folyamatosan figyelni, kulonben konnyen eltevedsz. Neha viszont tenyleg nincsenek jelek, ilyenkor a legjobb, ha az osztoneidet koveted. Sokszor ugy tunik a caminon, hogy a jelek egyszeruen arra szolgalnak, hogy minel hosszabbra nyujtsak az utat a carretera korul, mikor hullamvonalban napjaban 20szor metszed balrol jobbra, es jobbrol balra, de nem szabad elfelejteni, hogy ezeket a jeleket okkal festettek nekunk oda; hogy valami szepet lass, amit amugy nem, hogy rovidebb legyen az utad, ha nehezebb is, vagy konnyebb, ha hosszabb is, vagy egyszeruen csak hogy ne legy egy a zarandokok kozul, akiket minden evben elgazolnak az autok;-) Egy a fontos, oka mindig van, ezert nem kell mergelodni, odaersz, amikor odaersz, annyi a dolgod, hogy figyeled es koveted a jeleket, ugy a caminon, mint az eletedben. Kulonben is, aki aszfaltra vagyik, nem kell spanyolorszagig jonnie, setaljon le kis hazank leghirösebb es legnagyobb falvaba, Debrecenbe, mindossze 220kili, egy het alatt kenyelmesen kipipalhato. Igaz, Petofinek ket hetebe kerult, amit elso hallasra paran megmosolyognanak, de nem szabad elfelejteni, hogy Sandorunk minden utba eso csardaban felhorpintett egy kancso bort, versben fizetve, ilyen handicap-pel pedig nincs az a veteran caminos, aki akar egy napot ra tudna verni.

Masreszt a caminon van idod elmelkedni a dolgaidon, es a szo szoros ertelmeben csodalatos modon midig azokkal az emberekkel es gondolatokkal talalkozok, amikkel es akikkel kell. Nem azt kapod az uttol, amit akarsz, hanem amire szukseged van. Valahogy az Ut jobban ismer minket, mint mi magunkat. A camino maga is egy nagy Flecha amarilla, vagyis sarga nyil, ami megmutatja neked az utat, amin menned kell, miutan a caminot magat befejezted. Marmint amig vissza nem tersz ujra hozza, mint a legtobben;-) Sokmindenki eletenek a reszeve valsz, rovid, de mely erzelmi kapcsolatokat alakitasz ki, megtanulod megosztani masokkal a dolgaid, az eteled, a ruhad, neha az eleted, (vagy az ágyad;-)), megtanulsz ugy adni, hogy nem varsz viszonzast, - ami egyebkent meglepoen jo erzes - es megtanulsz kapni is, mert valahogy az van belevesodbe sokunkba, hogy ne fogadj el semmit, amit kinalnak, mert akkor az adosa leszel, ez viszont csak ahhoz vezet hogy te is rosszul erzed magad, mert azert benned marad, hogy picit megsertetted azt a valakit, aki segiteni akart, es esetleg o is, mert nem segithetett. Egyszeruen meg kell koszonni, elfogadni, es aztan viszontozni a szivesseget, neki, vagy masnak, az mar talan mindegy is. Olyan ez, mint a bibliai kenyer-es halszaporitas, kevesbol nagyon sokan "jollakhatnak".

Egy igazi kis vegykonyha ez az ut, egy kiserleti telep, vagy edzotabor, ahol megtanulod, hogyan kell elni, hogy helyeden legyel a vilagban. Vagy hogyan erdemes. Mint a pupak tubak, ha emlekeztek a regi csehszlovak rajzfilmre, ahol a foszereplo, aki mellesleg szinten vandor volt, ha olyan emberrel talalkozott, aki picit eltevedt a sajat utjan, elokapta a tubakos szelencejet, huzott neki par csikot, mire az kipruszkolte magabol a szamara, a sajat elete szamara legmegfelelobb megoldast es iranyt.

Most egyebkent vagy 5napja mar Finisterre-ben, a Vilagvegen vagyok, Santiago utan nemsokkal talalkoztunk az utolso utitarsammal, Viktorral (szlovak kollega), akivel sok uzenetet hordoztunk egymas szamara, es akivel picit tatarozhatjuk a tot-magyar kapcsolatokat. Jo arc. Ahogyan azok a peregrinok is, akikkel ezeket a napokat egy felreeso parton, illetve egy kozeli erdoben talalhato kis kommunaban toltjuk, igy az ut vegere erve koncentralodik az energia, meg gyorsabban epulnek be a szemelyisegedbe a szukseges mozaikok, sokat beszelgetunk es hallunk egymastol a lemeno nap es a parti tabortuz fenyenel. Lehet, hogy ez otthonrol csopogosnek, vagy csovezesnek hat (utobbi pl az oregem szamara;-)), de igazabol egyszeruen csak hatalmas. A helynek egyebkent is kulonleges ereje van, nem hiaba ez volt a vege a 3-4000 eves kelta zarandoklatnak, amit az egyhaz katolikus szinekkel festett at egy ezressel ezelott. Vicces, de meg a kagylo, az egesz zarandoklat szimboluma is innen ered, vagyis az egyhaz vagy nem tartotta fontosnak, hogy ujat talaljon ki, vagy csak nem tudott; mindenesetre vagy feltucat kulonbozo legendat hallottam, miert is a concha Szent Jakab szimboluma, de mindegyik eleg ingatagnak hatott. Szemben a kelta ritussal, amiben egeszen egyszeruen egy Napszimbolum (ami a keltaktol mondjuk ugy nem idegen), a kagylo ugyanis, ha megnezed olyan mint a Nap a sugaraival, es kulonosen, mint a Nap, ami a Tengerrel egyesul, utolso sugarait meg az eg fele lovelve. Pont ahogyan innen Finisterre-bol latod. Mondanom sem kell, minden este rajta vagyunk:-D

Egy masik, maig tovabbelo kelta eredetu hagyomany, hogy Fisterraba erve a peregrino elegeti a ruhajat, amiben az utjat jarta vegig, amiben ezt az eletet vegigelte. Lehetoleg es tobbnyire este, ezzel a regi a lemeno Nappal elbucsuzik a vilagtol, s reggel megszuletik az uj. Vegytiszta poganysag, csodalom es persze orulok, hogy nem egettek el maglyan ezt a szokast is az ugybuzgo egyhazfiak a krisztusi szeretet jegyeben.

Apropo, nemreg hallottam, hogy Bretagne-ban is van egy Finisterre, ami szinten kelta videk; erosen elkezdte csiklandozni a gondolataimat, hogy legkozelebb egy Finisterre - Finisterre caminot jarjak vegig:-) Talan nem is ilyan soka, de ugyis tudni fogom, mikor kell induljak.

Mint peldaul most is. Sziasztok!:-*

¿No eres de Sevilla, verdad?

"Nem Sevillabol valo vagy, ugye?" - szogezte nekem a kerdest egy helyi uriember, miutan belekagylozott az egyik faluban a kocsmarosnevel folytatott kedelyes beszelgetesunkbe - "dolgoztam ott par evet, de az o kiejtesuk nem ilyen. " Azt hittem, lefordulok a szekrol, vagy rogton belso verzest kapok, ugy elonti a ver a majamat a kerdes hallatan. Nem magamat akarom fenyezni, annal is inkabb, mert szerintem hosszu meg az ut, amit meg akarok tenni a spanyol nyelv epicentruma fele torve, de azert beszeltunk mar vagy negyed oraja a holggyel mindenfelerol fel meterre a helyi erotol, aki szinten be-bekapcsolodott, mielott eloallt ezzel a kerdessel. Szoval elhihetitek, qrva jol esett. Pont ezert mindenkinek, aki spanyoltanulasra kivanja adni a fejet, amit - ha az eddig leirtakbol nem vilaglana ki - csak tamogatni tudok, azt tudom mondani, hogy nincs jobb nyelviskola, mint a Camino. Vegyel egy kezdo nyelvkonyvet, egy szotarfuzetet, esetleg egy kis utiszotart, gyere egyedul, es csapodj spanyol peregrinokhoz. Nincs az a nyelvtanfolyam, ami ezzel felvehetne a versenyt:-) A kanari triotol is rengeteget tanultam, de igazabol minden utamba eso spanyoltol kaptam par szot a szotaramba, ha ugyanis uj szoba/kifejezesbe botlok, ami egyelore nap, mint nap megesik, egybol leirom/leiratom. Ugyanigy csak egy kerdesedbe kerul, hogy valami nyelvtani homalyt eloszlattass, a vilagon mindenki szivesen veszi, ha egy kulfoldi, ha docogve is, de az helyi nyelven probalja megertetni magat. Spanyolul beszelni jo, barkit megkerdezhettek, plane Madridban;-)

A Caminon amugy mindenki megkapja a magaet. Amire szuksege van, amikor szuksege van ra- legyen az egy meglepetesszeruen felbukkano kut a sivatagban, egy ember, ha beszelni vagysz, egy uj gondolat, vagy elmelet, egy valaki zsebebol kipottyant csoki az uton, amikor ugy erzed, semmi erod nincs, hogy a kovetkezo faluig hatralevo kilometereket legyurd vagy akar egy csinos leanyzo tarsasaga:-) Talalkoztam egy nemet-magyar novel a Bansagbol, 60as tanarno, aki a Francia Utat mar parszor levarrta, most pedig az Ezustot valasztotta. Miutan elindult Sevillabol az elso par nap rendszeresen eltevedt, ami elegge megviselte, es mar pont azon volt, hogy feladja, amikor osszefujta a szel egy 70es baszk uriemberrel, aki eppen a 26., vagyis huszonhatodik Caminojat majszolgatta, azon belul a tizenkettedik via de la Platat, es rogton felajanlotta, hogy menjenek egyutt Santiagoig. Mariana ezek utan egyszeruen orangyalanak nevezte Manuelt... Tortent velem egy olyan eset (de higgyetek el, itt a csodak mindennaposak, bar lehet, hogy mashol, maskor is, csak ott atsiklunk felettuk) hetekkel ezelott, hogy talalkoztam a Melidai albergueben egy andaluz hegylakoval, aki aznap 60kmt jott, es mivel pont masnap terveztem postara adni 10kilot a pakkombol, helyt adva a bokam napok ota tarto sirva konyorgesenek, kedvet kaptam hozza, hogy kiprobaljam, nekem vajon menne-e ennyi. Ket nap mulva igy beceloztam a dimbes-dombos Cacerest, ami pont 61re volt az albergue-tol, ahol a hajnal talalt, nekiindultam 4kor es este 7re felertem a varos melletti kis hegy tetejere. Na ekkor ert oda az a vihar, amivel mar par oraja kerulgettuk egymast, olyan szellel, ami bot hijjan biztosan felborit, es akkora jegdarabokkal, aminel nem sok nagyobb cseresznyeszemet lattam... Mint a villam felkaptam az esokabatot es a sapkat, amit ezek szerint megsem hiaba felejtettem a hatizsakom zsebeben par honapja (mennyit kerestem), mert rendesen fajt, ha eltalalt. A maradek par kilometerben pont jott par szaz meter a carretera-n, gondoltam, hogy bar nincs inyemre, de lestoppolok egy kocsit, mer rogton megmurgyelek. Stoppoltam vagy tiz percet, sok kocsi jott, es a kanyargos ut , meg a vihar miatt mind lassan, de a legtobb, amit kaptam, kedves mosolyokkal es dudaszoval kisert integetes volt, ahogy azt mar az autosok a peregrinoknak kuldeni szoktak. Na, gondoltam, ez igy nem lesz jo, akkor inkabb folytatom a kocsiutrol levezetu utamat az elso menedekig, foldut, sar, jegeso ide vagy oda, de itt tenyleg ebbol tenyleg serules lesz. Nekiveselkedtem a foldut lejtojeig vezeto parszaz meternek, tovabbi lelkesito kurjongatasok es dudalasoktol kiserve (sracok, -gondoltam- ez amugy nem olyan jo, mint a kocsibol nezve tunhet), es EGY meterrel elotte lehuzodott egy kocsi, a señora kiugrott az anyosulesrol az esobe felem integetve, majd gyorsan beugrott hatra, en pedig rohantam, ahogy a bokam birta es tigrisbukfenccel vetodtem be a jobbegyre. Bar probaltunk beszelgetni azon a par percen, ami alatt beertunk a varosba, de olyan hangosan verte a jeg a kasznit, hogy azt nem hallottam, en mit orditok. Naggyon komoly volt:-D

Ez a hely nagyon LAZA

Szombat esti erkezesunk utan mi massal is tolthettuk volna a vasarnapot egy ilyen varoskaban, mint ejtozessel, arrol nem is beszelve, hogy a hetedik napon meg az Ur is megpihent. Mondhatnam laza napot tartottunk.. Titonak pont olyan szep cipora dagadt a laba, mint nekem az elejen, de hiaba probaltam rabeszelni egy kiados jegelesre, vagy csalankorbacsra, valahogy nem erezte. Igaz, eddig csak hallottak errol az univerzalis, bar mersekelten partikepes gyogynovenyrol, ami honos az o szigetukon is, csakhat a varosi nepek ugye babonas felelemmel kerulik a termeszetet:-) Becsuletukre legyen mondva, ez sem tarthatta vissza oket, hogy levarrjuk az eddigi kozos 220kilometerunk 2 legkemenyebbjet, amikor egyszercsak elfogyott az ut a talpunk alol, es olyan dzsungelben talaltuk magunkat, amihez kepest az ostromvero bozot masszazs happy finish-sel, hogy a Gurigatol felcsippentett thai muszoval eljek. Megegyeztunk, hogy egyikunk sem latott sehol jelzest, peldaul ilyet:, es hogy hatrafele nem megyunk, igy nagyjabol belottuk magunkat, es masfel ora veres (szo szerint) kuzdelem aran legyurtuk a rengeteget. Termeszetesen ez a szakasz sem nelkulozhette a szepseget, merthogy affele komplemeter- novenykent a spanyol vércserje melle tomjent kaptunk, vagyis azt a novenyt, amibol ezt a templomi fustolot keszitik, amit a pap a laikusok szerint a retikuljeben lobal. Mindig szerettem az illatat, bar mise alatt azert elvezhetobb.

A VERTEStverek ugyan csesztek figyelmeztetni, de a multkori listabol legalabb ket nagyon fontos dolog kimaradt:

• a fejlampa, hajnali indulasokhoz, vagy kesoi erkezesekhez, es tetszoleges ejszaki motoszkalasokhoz
• valami fejfedo, mert ahogy elnezem, mindenkinek van
• es a bot, ami nelkul nem is peregrino a peregrino:-) millio haszna van, tavol tarthatod vele magadtol az egyebkent nem tul veszelyes, de minden nap feltuno kutyakat es a talajt is, ha alkalomadtan elesni indulnal. Nem is beszelve arrol, hogy jelentos mertekben sulytalanithatod vele a labaidat, akik ezert borzaszto halasak tudnak lenni, kulonosen hegyi terepen

Peldaul hagyjak, hogy masnap is rajuk allj. Van ez a nordic walkingos tema is, de szvsz bosegesen megfelel egy egyszeru erdei bot, szemely szerint az eukaliptuszra eskuszom, es megiscsak zarandoklat-szagubb lesz tole a dolog, mint ha ket teleszkopos sibottal nyomod, hadenem? csakis a stilus, ugye, DeChain;-)
(Remelem, senkit sem zavarnak a hulyebbnel hulyebb becenevu kollegaimhoz cimzett kiszolasok, neha magam sem ertem, miert, de csipem a burajukat)

Utitarsaim a pihenonap delutanjan ugy dontottek, hogy feladjak (apropo, Salvador viszont, amint az egy Megvaltotol nem is annyira meglepo, feltamadt, es ujra uton!!), elbuszoznak a legkozelebbi varosba, Orense-be es hazareppennek, hogy jovore fejezzek be a maradek 170kilometert. (lasd a bucsuesti fotot) Elbucsuztunk es valahogy kesernyes szajizzel indultam utnak. A gyaloglas, meg a futyoreszes aztan jobb kedvre deritett, amit csak tetezett, hogy az ut felenel az egyik lyany felhivott, hogy o megis inkabb folytatna velem, talalkozzunk ket napi jarasra, Orenseben. Picit megnyomtam az elso etapa-t, hogy reggelre odaerjek a szinten kelta gyokerekkel biro varosba, es egy teljes napom legyen csavarogni benne, es par kilometerrel elotte az erdoben aludtam. Masnap odaerve ujra osszeallt a kvartettunk, egyutt toltottuk a napot, a sracok addigra valamelyest kisimultak, majd par ora Tito es Ruth is meggondoltak magukat, es hogy ha kell, osszeszoritott foggal, de ok is befejezik velunk az utat. Ha a hatarozottsagrol kellene szobrot mintaznom, valoszinuleg a Kanari szigeteken keresnek modellt. Az o ihletesukre fogalmazodott meg bennem a gondolatbuborek, hogy csak abban lehetunk biztosak, hogy semmi sem biztos. Vagy tan ebben sem igazan.

Eddigre mar Galiciaba ertunk, amirol azt kell tudni, - es ez engem szemely szerint tavaly alaposan meglepett - hogy a gallego-k a keltakok leszarmazottai. Igy persze mar suketen is belehallani a nevukbe a GALLt, de tudta a retek, hogy a fel peninszula ennek a napkeresztes kutyanak a kolyke. Mindenesetre Galicia tele van erosen poganyszagu, es gyakran kereszteny kontosbe bujtatott hagyomanyokba, amiknek jo resze erosen hajaz a mieinkre. Kecskeduda, kukoricagore (egyik csucsken napkereszt, a masikon erosen fallikus, az egnek meredo szimbolummal, ugyebar kobol, MAG-tar, ertjuk..), busojaras, amit itt Reiseiros Magosnak hivnak, hogy par peldat emlitsek.

Galicia egeszen mas arcat mutatja spanyolorszagnak, mint amit az eddigi hetekben megszoktam, egyreszt hegyek adjak hatrol hatra az osvenyt, a tartomanyi tengerszintfeletti magassag-atlag 1000meter folott lehet; masreszt tele van erdovel, amitol manapsag szinten elszoktam. Ezekbol kovetkezik, hogy huvos van, sokszor alig 30 fok. Viccet felreteve, amig fel nem kell a nap, vagyis az elso 1.5-2 gyaloglott oraban es amint lemegy pillanatok alatt leesik 15fok ala a homerseklet, ezert visszafanyalodtam a bakancsra. Neha pedig mindent beburkol a Primitivot idezo kod (tavaly napokig 10meter alatt volt a latotavolsag), amiben az a jo, hogy bar nem esik az eso, de olyan nyirkos lesz mindened, mint egy... mint egy... bar eszembe jutna valami jo pelda...:-pp

De egyebirant, gyonyoru videk, megkockaztatom, hogy szemelyes kedvenem az eddig megismert spanyol regiokbol. A gallegoknak sajat nyelvuk van, ami egyike az orszag negy hivatalos nyelvenek (castillano, amit mi ott az azsiai vegeken leginkabb csak lespanyolozunk, baszk, gallego es katalan). Viccesen hangzik egyebkent, nem kicsit hajaz a portugalra, egy picit olyan, mint a macskanyavogas, emiatt- vagy ennek ellenere konnyu szeretni.


Egy masik eszaki (mert azt hiszem Asturiaban is lattam ilyet) erdekesseg, hogy az utszeli kokeresztek, azaz cruceiro-kon, amibol minden faluban legalabb egy van, nemcsak a megfeszitett Krisztus lathato, hanem a masik oldalan Maria, egyedul- vagy oleben a keresztrol levett Jezussal (ld Pieta). Mutatom:
Szerintem tok erdekes.

A galiciai falvakban egyebkent mindent kobol csinalnak, a hazak tobbsege igy tobb mint 200 eves, kurva jol neznek ki; de kobol epulnek/epultek az horreyo-k, vagyis kukoricagaorek, amikrol mar esett szo, kutak padok, asztalok; s bar szivelyes nepseg, es tavolrol sem olyan kenyszeresen harsany, mint a deliek, de van a karakterukben valami marcona, amit Manolo is jol peldazott, mintha ez a sok ko egy picit a termeszetuket is atjarta volna az ezen a foldon toltott evezredek (!) alatt. Nameg, hogy ok is, mint a baszkok, (vagy mink) egy pogany tarkasag a naaagy kereszteny europai latinsagban-germansagban, es ez egy azota erosen megkopott, de meg kiveheto hatarvonalat huzott kozejuk es a tobbi spanyol koze. Idetartozik, hogy ezt a sokmindenkit, akik a spanyol nemzetet alkotjak, azert erosen osszekovacsolta az a ropke 800 ev, amit a Reconquista alatt vallt vallnak vetve harcoltak.

Ourenseben meglepve tapasztaltam, hogy egy igazi katedralissal buszkelkedhet, regota furdalta az oldalamat, hogyan is nezhet ki egy ilyen. Arra az esetre, ha a tieteket is, mutatok rola egy-ket kepet, nagyjabol az elkeszites, illetve a megkozelites sorrendjeben. Szent Jakabnak a mar ismeros "Vieira"-kagylon kivul a kard a jelkepe, egyreszt mivel a jo Herodes kiraly lefejeztette, masreszt, mert a Reconquista akkor vett igazan kedvezo fordulatot, leginkabb spanyol szempontbol szemlelve, amikor az apostol megjelent lohaton a harcmezon, karddal es persze fejjel, es kimeletlenul elkezdte apritani az istentelen muzulmanjat. Innen kapta az elo (spanyolosan utonevet): Santiago de Matamoros, vagyis Mórölö Szent Jakab. (lasd a szobrot a mosolygos hombrevel)
















































Vegul egy foto a Xunqueira de Ambia-i templom kapujarol es annak oszlopairol (2*3db). Furcsa, hogy ilyen kakukktojas keruljon a szimmetria-kereso templomi diszitesbe, meglehet, hogy az oreg, nehezkezu mester idejekeson eszmelt, hogy a hatodik bizony faragasat elbaltazta, es ehelyett a korinthos izu oszlopfo helyett veletlenul ez a koteles-csomos tema kerult ki a vesoje alol. Ilyen ez a kofarago szakma, egy pillanatra nem figyelsz, mar keso, gondolom ujra meg azert nem kezdte, mert nincs eleg ko a kornyeken. Bar inkabb megint valami pogany gallego vajakossagot orrontok itt; mindenesetre amelyik kollega megkoti, jo nalam egy sorre, civilek kettore;-)

Camino alapismeretek

Kovetkezzen tehat a beigert diohejnyi elmelet a Camino mikentjerol, hogy is nez ki a zarandoklat mindenki szamara azonos kerete. Eloszor is szepen osszepakolod a legszuksegesebb holmikat a hatizsakodba, minimal ruhazattal (ket valtas mindenbol, hogy tudj mosni, alsonemubol akar harom, pulcsibol eleg egy), halozsakkal, polifoam-mal, illetve tisztasagi -egeszsegugyi csomaggal. Ez utobbi erosen ajanlott, hogy magaba foglaljon tut es cernat, elsosorban nem a ruhad anyaganak kontinuitasat megorizendo, hanem a csaknem bizonyosan megjeleno vizholyagok miatt. Azert csaknem, mert nekem pl szerencsere eddig (lekopogom) egy sem volt, ezzel szemben Titonak nott egy hatodik labujja. Ime egy okkal tobb, amiert jo kirges talpu parasztnak lenni;-) A technika vegtelenul egyszeru, fogod a tut, es atszurod vele a kicsiket, atvezetve, es bennehagyva a cernat, ami szepen kivezeti neked a holyagszorpot a szabadba. Igy a regi borod megvedi a nyers husod, amig az uj ki nem no, es nem kell egy pingponglabdaval a zoknidban gyalogolnod. Altalanossagban azt tartjak, hogy a hatizsakod tokkal, vonoval ne nyomjon tobbet a testsulyod 10%-anal, en mondjuk ennel haromszor tobbet viszek, vagyis szivatom magam, es ez nekem jooo, de nektek legyen tobb eszetek, hogy ne jarjatok ugy, mint Salvador, az oreg roka peregrino, akit tegnap sajnos elvesztettunk. Szegenynek beallt a hata, es megfogadva az orvos tanacsat, akit felkeresett, feladta az idei caminojat. Csorikamnak kiult az arcara a csalodottsag..Szent ev, meg minden..:-( Hasznos meg, ha hoztok magatokkal:

• nehany ruhacsipeszt
• bicskat
• egy kiskanalat
• "poncho"tipusu esokabatot, ami a hatizsakot is takarja
• naptejet, valami mentolos izomlazito kremet (tigrisbalzsam rulez) illetve neogranormont, amit szemely szerint igen nagyra tartok
• par meter zsinort, ami mindenfelere jo, ruhat szaritani, dolgokat a hatizsakra kotozni... (a Mountexben 2forintert megveheted, es az tuti birni fogja a kikepzest)
• oszi/teli/koratavaszi camino eseten szerintem megeri meg hozzacsapni ehhez egy kis campingfozot egy fembogrevel, ami csekely sulytobbletet jelent, de mikor napokig esoben mesz egy-ket jol idozitett forro tea eletet menthet.
• Azt talan felesleges mondanom, hogy egy jol bejaratott bakancs, illetve turacipo alap, vagy ha eddig nem volt, elotte hordd otthon egy-ket hetig, hogy osszebaratkozzanak a labaddal. Megintcsak a Mountexet/Tengerszemet/Overlandat javaslom, ezeken a dolgokon nem erdemes sporolni, egy jo baki hosszu evekig kiszolgal

Viktor, Dryvit, kihagytam valamit?:) Ah, fenykepezogep, hogy kattogtathass ezerrel!!

No, ezek utan kivalasztod a szamodra legszimpatikusabb Caminot, merthogy abbol bizony van legalabb egy tucat. Az igazi Camino-fundamentalistak azt valljak, hogy mindenki induljon gyalog otthonrol, de ha te is beered laza 800-1000 kilometerrel, es cirka egy honap gyaloglassal, mint a legtobben, akkor is boseges a kinalat. A teljesseg igenye nelkul felsorolok parat:

• Camino Frances, vagyis francia ut: Regi, hagyomanyos utvonala ez a caminonak, ami Saint Jean Pied-de-Port- bol indul es pompas spanyol varosokon vezet keresztul (ez persze mindre igaz). Talan ez a legkonnyebb, javareszt lapos, es ezt jarjak a legtobben; ezekbol kovetkezik, hogy a infrastrukturalisan is a legkiepultebb ut, bosegesen ellatva jelzesekkel, illetve minden bokorban (10-20kmenkent) egy-egy albergue-vel. Coelho is errol az utrol irta a maga konyvet, erdemes elolvasni. Egy nyari napon 200ember is jarhatja egyazon szakaszt, viszonyitaskeppen az
• Eszaki, vagy Parti Uton (Camino del Norte/ de la Costa) jo, ha egy tucat. Tavaly ezt utat jartam, a Facebookon vannak fenn rola kepek. Szinte minden szakasza hegynek fol hegynek le, de hozza lehet szokni, kulonosen hogy a hegynek le javareszt egyben azt is jelenti, hogy tengerhez le (Parti Ut ugyebar), ami a magyarnak inyenc csemege, de nekem mindenkeppen. Jo az izzadtsagod sojat a cantabriai tengerere cserelni, hidd el:-) Egyebkent Baszkofoldrol, Irunbol indul, hogy aztan Cantabrian, Asturian keresztul vezessen el Galiciaba es Santiagoba. Legalabbis az a verzioja, amit mi csinaltunk, mert az ut felenel, Oviedo-ban ketteagazik az ut, es a
• Primitivo a hegyekbe veszi magat. Vigyazzunk, nem azt jelenti, hogy primitiv, hanem, hogy "az elso", merthogy ez volt az elso zarandokut, amit a jo II. Alfonz, asturiai kiraly jo ezer eve megnyitott, miutan megalapitotta santiagoi katedralist a csodas korulmenyek kozott megtalalt apostol tiszteletere.
• Camino de la Plata (Ezust ut), vagy camino mozarabe, ezt jarom most. Ez az egyik leghosszabb, Andaluziabol indul, Sevillabol (illetve van varians, ami Cadizbol, ami mondjak, a legszebb spanyol tengerperti varos, vagy Granadabol, ami pedig az arab epiteszet chimborazoja), es Extremaduran (ebben a tartomanyban keszitik a legjobb spanyol kolbaszokat es sonkakat -chorizo y jamon - amik kozul szeretnem kiemelni a jamon de pata negra-t, vagyis a "fekete labu" sonkat, ami a legmagasabb minoseget jelenti; olyan disznobol keszitik, ami egesz eleteben csakis tolgyfamakkot evett... Nos, ennek az illatatol sztem meg egy hithu veganak is osszefutna a nyal a szajaban...), Castilla y Leonon keresztul jutunk el Galiciaba.
• De van meg ut Valenciabol, Portugaliabol ketto (Camino Portugues, Porto-bol, ill Lisszabonbol), a Camino Aragones asszem Barcelonabol es meg egy csomo masik, hosszabbak-rovidebbek, vagyis ki-ki valaszthat kedve szerint.

Ha ez megtortent mar csak el kell utazni a kiindulasi pontra, ahol az elso Albergue de Peregrinos-ban, vagyis zarandokszallason kiallitjak a Credencial-odat, a zaradnok-"igazolvanyod", ebbe kell gyujtogetned a sello-kat, vagyis pecseteket, minden nap legalabb egyet, ezzel igazolod ugyanis, hogy zarandok vagy, es nem turista, es ennek hianyaban nem alhatsz az albergueben. Szerencsere pecset van minden szallason, a legtobb utbaeso templomban, officina del turismoban, es egy-ket barban is. A legtobb raadasul igen mutatos. Az ut vegen, mikor megerkezel Santiagoba ezt a puspoki hivatalban bemutatva megkapod a Compostella-dat, egy szep, latin nyelvu oklevelet, hogy elzarandokoltal az apostolanak sirjahoz, anno domini, satobbi, satobbi.

Az uton egyebkent 1000eve, a kezdetektol szokas egy Szent-Jakab kagylot (concha), vagy pongyolan fogalmazva Shell-kagylot a hatiszakodra/nyakadba/botodra tuzni, jelezve, hogy zarandok vagy. Nem kivagyisagbol, csak az ossze- es hovatartozas vegett. Nekem szem.szerint tetszenek az ilyen aprosagok. Tobb elmeletet hallottam, hogy miert is ez az egyik fo szimboluma Szt Jakabnak, a Mórölö-nek (errol kesobb), a legelfogadottabb talan az, hogy amikor megtalaltak a szarkofagjat, azt teljesen benottek ezek az un. vieira- kagylok. Valoszinubbnek latom, hogy ez is annak a kelta hagyomanynak a tovabbelese, amire ez a kereszteny zarandoklat szepen, ahogyan az mar csak a pogany ritusokkal lenni szokott, raepult (lasd peldaul Csiksomlyoi bucsu). A keltak sokkal osibb, de szinten erosen spiritualis termeszetu zarandoklatanal ugyanis ez a kagylo a Napot jelkepezte, s annak a hetagra suto sugarait. Ez a torteneti hatter szinten megerdemli, hogy nekiszenteljunk egy bejegyzest, de nem most megyek bele.

Inkabb azzal zarom a mai jelentest, hogy mint tudjatok SPANYOLORSZAG VILAGBAJNOK!!!:-DDD Ezt a meccset Tabaraban, egy kis faluban neztuk a helyi erokkel, meg az idokozben 11 fosre hizott zarandoksereggel, mondanom sem kell talan, hogy az o izgatottsagok teljesen atragadt ram is, es egyazon heves indulattal csapkodtuk az asztalt, pultot, raztuk az oklunket, midon a derek hollandusok ket percenkent bemutattak, hogyan is kell valaki alol hibatlanul kirugni a labat. Nem sok focimeccet neztem vegig eletemben, de ezt tenyleg vegigizgultam, mintha nem is a spanyolok, hanem a magyarok jatszananak a dontoben. Legyeg, hogy gyoztunk, es azt hiszem, megerdemelten, mind erkolcsileg, mind a jatekot tekinve, bar azt el kell ismerni, hogy yoko geriben, a hollandok ketsegtelenul erosebbek voltak.

'sta lo'o, chicos, pacsi mindenkinek:)

Voy a cambiar el agua del canario..

..vagyis kicserelem a kanari vizet. Ez momentan a kedvenc spanyol szlengem, magyarul annyit tesz, hogy dobok egy sargat:-D Annal is nagyobb az aktualitasa, mivel par napja harom kanarival fujt ossze a szel, akikkel azota tobbe-kevesbe egyutt jovunk. Az elso peregrinok 50ev alatt, akiket iden latok es nem biciklistak, nem csoda, hogy megorultem nekik. A kanari szg-iket egyebkent aplatanados-knak becezik a szarazfoldi hazajukfiai, ami kb annyit tehet, hogy raerosek, vagy lustak- de egyben utalas a kanari szigeteki bananfajtara, a Platano-ra; nos ez elobbit csak megerositeni tudom, a kozosen elkoltott 100 kilometer utan:-) A gallego fakabat, az birja a tempot, tobbnyire 1-fel2re kipipaltuk a napi tavot, de ujsutteto tarsaim mellett en is rakaptam a delutani szunyokalasra, (lasd foto) az a bizonyos siesta, ami megjegyzem meglepoen konnyen megszokhato. Picit olyan mint az ebed utani csendespiheno az oviban, csak itt nem gaz, ha ugy is nyomod, hogy mar regesreg nem labda a jeled. Szoval Titoekkal az elmult par napban ket reszletben tettuk magunkeva az Ut adott szakaszait, bar rendszerint ok igy is jo feloraval utanam ernek celba. naja, Aplatanados..:-p

Egy aprosag erejeig visszakanyarodunk Salamancaba, ott figyeltem meg ugyanis eloszor, hogy a turistak altal sokat latogatott katedralisok minden ajtajara ket ciganyasszony jut, oly tiszta vervonallal, hogy meg az avatatlan szem sem keverne ossze oket az egyebkent szinten vastagon kreol helyi karakterekkel. A modszer szakasztott ugyanaz, mint otthon, minden be-illetve kijovo emberrel roviden tudatjuk (vagyis mindenkivel 2x), milyen ehes a gyerek, es az uzenetet metakommunikative megerositendo fele nyujtjuk a 10-20centet tartalmazo tenyerunket. Meg az arcukra kiulo merhetetlen vilagfajdalom is kikopott olyan, mint a hadhazi cigoke, akik minden vasarnap bejartak a debreceni Szt Anna ele tarhalni , pont ezert szemely szerint valami titkos franchise-rendszerre gyanakszom, ahova csak bizonyos, egysegnyi borfeluletre eso pigmentertek felett lehet belepni. Mindenesetre azt mondtam neki, "peregrino vagyok, nem tele, de ezt kuldom a gyereknek"- es a kezebe nyomtam a fel tabla csokimat, letorve magamnak a masik felet, amire vigyorogva motyogott valamit, amit nem ertettem, es zsebre vagta. Mindig adni kell testver, ha valaki ker!-enekli a Ladanybene az egyik fulembe, s hallom Boti (kek szegeny) baratomat, ahogy a fejet veri utemesen a klaviaturaba, a masikkal.

Kepet sajna megint csak nem tudok feltolteni...(most de:-DD), de amint olyan helyre jutok, ahol nem spriccolnak az USB kapukat megnyitni, visszamenoleg potolok mindent becsszo! Most szoltak, hogy 5perc mulva zarnak, igy a beigert elmeleti oktatas holnapra csusszan, de holnap delelott megejtem, hala a rovid, 25km-es, am szintkulonbsegekben annal gazdagabb szakasznak. Perpill. Puebla de Sanabria-ban vagyok (fotto) ezer meter magasan az Ut 3/4-enel, beerve a hegyek koze, amik Santiagoig mar hu kiseroim maradnak. Ennek kovetkezteben eleg huvos van, 35fok, ma hajnalban f6kor, mikor elindultunk peldaul annyira faztam, hogy hosszuujju polot vettem fel. Bar annyira azert nem, hogy a megszokott sarumat, amiben eddig jottem, a bakancsra csereljem, ami unalmaban a vizespalackomat hordozza a hatizsakra csatolva. Apropo, a saru talpa kozepen, ahol a legnagyobb nyomast kapja mar kb egy mm vastag az eredeti masfel centibol. Ebbol arra kovetkeztetek, hogy a Teva mintegy 2000km-re tervezheti a modelljeit, hiszen ezeket a tavaly oszi caminora vettem. Egesz korrekt ar-ertek arany, ha nem ugy fogom fel, hogy az elozo bezzeg kibirta tiz evig... de szerencsere nem:-)

¡Hasta mañana, viszlat holnap!

¡¡Amit lehet hangosan csinalni, azt ugy is kell!!

-tartja eddigi megfigyeleseim alapjan a spanyol credo. Szerencsem van ugyebar nap, mint nap megfigyelni a bennszulott nyelvjarast, aminek elidegenithetetlen reszet kepezi, hogy bizonyos szotagokat dupla decibel-ertekkel kell kiejteni. Ezt egyelore csak az ut maganyat oldando gyakorlom, tarsasagban megelegszem azzal, hogy arra figyeljek, kelloen poszen ejtsem ki azokat a bizonyos betuket, amikrol mar esett szo. Apropo, ezennel kivonom ebbol a korbol az s-t, mert egyre vilagosabb szamomra, hogy azt csak a kemenyvonalas andaluzok ejtik igy, a tobbiek beerik a masik kettovel.. (ami igazabol csak tovabb komplikalja a dolgot, hiszen gyakran egy szoban, egymashoz kozel van egy posze es egy normalis sz, pl eres zoquete?-hulye vagy?)

Szoval hangosan. Egyszer egy hajnali falubol kifele seta alkalmaval egy kedves, arrafele setalgato oreg, akivel rovid beszelgetesbe keveredtem, felhivta ra a figyelmem, hogy erre,meg erre tudok picit roviditeni, valahogy igy: POR aqui, puedes acorTAR un TROZo! A kovetkezo kilometeren gyakorlatilag csak a menetszelbol vettem eszre, ha egy kamion kozeledett hatulrol. Azt meg sem kiserlem lefesteni, hogy telik egy atlagos este egy atlagos barban, ahol a legkisebb faluban is osszegyulik 30 Jose nap nap utan. Szerencsere viszonylag hamar aklimatizalodik az ember hallojarata. Ez minden masra is igaz, ures poharat asztalra-pultra letenni meg embert nem lattam, azt kerem oda kell csapni. A minap a szomszed asztalnal negy dominozo caballero, azaz uriember - osszesen vagy 300 evesek - Michel Felbset megszegyenito gyorsuszas kartempoval vert oda minden egyes darabot, nekem meg az jart a fejemben, milyen kifizetodo lehet errefele asztalosnal lenni, mert ilyen igenybevetel eseten a korai amortizacio boritekolhato. (lasd foto, bar itt zsugaznak) Tehat foszabalykent jegyezzuk meg, amit lehet hangosan csinalni, azt ugy is kell. Lehet, hogy ez elsore nem nyilvanvalo, de van valami megkapo es szeretheto ebben az egeszben:)

A kiejtesrol meg annyit, hogy egy picit olyan, mintha muszaj lenne egy fel deci vizet folyamatosan a szajukban tartananiuk, es csak annyira artikulalni, amennyire ez igy lehetseges. Ennel leirobb hasonlatot sztem nem talaltam, de aki tud, irja meg;) pl viszlat: magyarosan aszta luego, spanyolosan "szta loo". Mindegy, erdekes, es en vigyorogva gyakorlom:)

Hamar a barok, a hiperaktiv spanyol tarsasasagi elet edzotermei szoba kerultek, elarulom, hogy kb annyi idot toltenek itt, mint otthon. Ezek igazabol kocsmak, ahol csikket, zsebkendot, mogyorohejat, az osszes szemetet a foldre KELL dobni, es mindegyikben van kaja: pinchos, azaz falatkak/”katonak”, tapas, bocadillo, vagyis szendvics vagy 7fajta, es tobb fott etel. Mindben, ird es mondd. Itt reggeliznek, itt talalkozik a csalad, itt beszelik meg a vilag nagy dolgait.. Volt egy, a jamon- jarol, es embutido-irol (sonka es felvagott) hires falu Extremaduraban, Monasterio - ha ketezer ember lakja - ha nincs 30 kocsma benne, nojon akkora vizholyag a labamra, mint a vizipok legnadragja. Viszonyitaskeppen egy ekkora magyar falu 4-5 kocsmat, ha elbir, pedig mi aztan tudjuk, hogy merre folyik a szesz. Gyakorlatilag MINDEN haz aljaban bar volt, es mindnek jol futott. Manolo, legujabb peregrino-tarsam (egyebkent santiagoi zsaru, ugy latszik vonzom a keket:) ma egy olyan poloban nyomta, amin spo korvonala volt lathato (nyilvan sarga alapon pirossal) s beleirva a letisztult igazsag:
BAR
Muszaj szereznem egy ilyet:-p

Hogy picit informativabb frenkcenciara hangoljak elmondom, hogy ma Zamora-ba ertem,s ezzel az 590. kilometerhez. Szinten nagyvaros, sacc, mint Debrecen, katedralis csak egyetlenegy van, de a tobbi hianyat kelloen ellenpontozza a kozepkori var es hid, nameg az a 7-8 templom, ahol bo ezer eve morzsoljak a rozsafuzert a kedves hivek. Es persze a kanyargos, macskakoves kis utcak, meg az evszazados kohazakkal teli belvaros, ahol az albergue is van, ni: (persze kijjebb itt is van panel); azt hiszem, a csunya nem ilyen. Sajna, kepet most nem tudok mellekelni, mert ez a cibertaberna, hogy Potyesz kedvenc szavaval eljek, annyira megsem bizik meg a vendegeiben, hogy zold jelzest adjon az USB csatlakozasnak, de alkalomadtan potolom!

Tegnap reggel indulashoz keszulodve talalkoztam egy fiatal francia csajjal, vele egyutt mar ketten vagyunk negyven alatt. Elozo este volt ugyebar az ominozus spanyol-nemet, amit boldog-boldogtalan (ez csak szofordulat, hiszen mindenki boldog volt) a foteren nezett. Jomagam 11re hazasetaltam az albergue-be, mivel a napi tav, a meleg, meg az a harom sor, amivel a meccs alatt beljebb kerultem elegge kifarasztott. Amikor odaertem, a hospitalero, szinten oreg (??), mar a nyugdijasok turelmetlensegevel fogadott, es egybol be is kulcsolta az ajtot mogottem, hangsulyozva, hogy elmondta, es ki is van irva, hogy 10:30kor az ajtok zarodnak. Nem nagyon erdekelt a motyogasa, fogat mostam, es par perc mulva mar durmoltam is. Csori kiscsaj viszont ket masik peregrinoval ejfelre ert vissza, gondolva, spanyolorszag, spanyol gyozelem, ennyi belefer- hat pont nem. Kopogtattak, doromboltek, csengettek, telefonaltak, az oreg tata vagy nem hallotta, vagy szart ra... A csattanot a vegere hagytam, ugyanis az oreg szinten francia, ennek ellenere egesz jol beszel spanyolul (igaz, sajnalta, hogy nekik nem olyan konnyu nyelveket tanulni, mint nekunk magyaroknak), es reggel o volt felhaborodva, mikor a trio 7korul megjelent a parkban toltott ejszaka utan.. Azt hiszem ez a sztori eleg jol illusztralja a franciak hascsikarasos es betu szerinti ragaszkodasat a szabalyokhoz. Megjegyzem, a derek Pierre 15eve hospitelero, vagyis VENDEGLATO...pfff....

A masik veglet a zamorai kollegaja, Antonio, aki veletlenul pont nem francia. Amikor levegot vesz, olyan a hangja, mint Vader Nagyurnak, amikor beszel meg olyan, mint Louis Armstrongnak, ha nagyon bereked (azt hiszem, picit igazitottak a hangszalain). Igazi aranyember. Mikor megerkeztunk Manoloval, legeloszor jeghideg vizzel kinalt, majd korbevezetett minket, megmutatva,mi hol van, es kijelentette, hogy miutan letusoltunk, orommel venne, ha csatlakoznak hozza es a ciclista-khoz (biciklis peregrino) az ebedhez. Negyed ora mulva, lemosva a sot magunkrol lementunk a konyhaszintre (nagyon patent az albergue), ahol egy fel ora alatt 6an-7en igazi svedasztalt pattintottunk ossze, hihetetlen osszhangban dolgozva. Az ebed a legkivalobb hangulatban telt, vegig beszelgettuk, talakat es mosolyokat cserelgetve egymas kozt. Az ilyen dolgok, elmenyek,amikor egymasnak igazol vadidegen emberek a legmeghittebb kozossegben toltik el azt az idot, amit egy helyen vannak jelentik a Camino egyik legnagyszerubb, es legtanulsagosabb tapasztalatat. Nagyon sok energia cserel ilyenkor gazdat, mint egy komatal, amibe minel tobbet teszel bele, annal tobbet szednek neked. Hihetetlen rezgesek.

Asszem, a kovetkezo oran beiktatunk nemi fogalmi tisztazast, hogy is mukodik ennek az egesz caminozasnak a mikentje, bar paran sajat tapasztalatbol ismeritek, es meg tobben mostanra osszeraktatok, de csak a rend kedveert;-)

Un abrazo pa cada un,
Z

ui: Zamoraban az a tiszteletre melto, hogy itt mindenkit ugyanazzal a lendulettel kuldenek el a csába..











Valami azt sugja, hogy Clayton Bigsby, a hires amerikai iro is kovetokre lelt a varosban.

( http://www.youtube.com/watch?v=f7hxfMHV9A0 )

Level noveremnek (R.I.P CST) 2010. junius 30.

..amugy kozben 340 kmig jutottam, mar egesz jol mozog a bokam, bar meg picit vizes, illetve par napja megjelent egy cuki kis csomo az achiles inamon, de kezelem csalanteas-kamillas-

eukaliptuszos borogatastol elkezdve, jegelesen at, kinai gyogykremes masszirozassal, meg meditacioval, es ezek, vagy ezek valamelyike hasznalni latszik. amugy is mar csak 780km van hatra, azt meg vegigugralom, ha kell a masik labamon:-p Juli 25-en lesz Szent Jakab napja, amikor arra az egyetlen napra kinyitjak a Santiagoi katedralis fokapujat, es aki az alatt atmegy, mmint zarandok, az kb megkapja a vizumot a mennyorszagba. Legkozelebb 11ev mulva lesz ilyen, szoval addig oda kell ernem, de nem lesz vele gond, van negy tartalek napom:-D

Rakaptam a hajnali indulasra, miota eszrevettem, hogy kb ketszer olyan megterhelo a gyaloglas a tuzo napon es sok vizet tudsz magaddal vinni, de eleget nem. Nem is beszelve a napfelkeltekrol, amiknek a szepsege egeszen egybeolvaszt a tajjal, es kitorli a maradek csipat a szemedbol. Az uton egyebkent mindenki, akivel csak talalkozol, hordoz valami erdekeset szamodra, pl most ket napig egy olasszal mentem egyutt, akivel hamar belejottunk az olasz-spanyol-francia kevereknyelven (indokolt esetben aktiv ektiviti-partival kiegeszulve) csereltunk eszt. Elmeselte, hogy minden kezeles nelkul gyogyitotta fel magat a rakbol, egy nemet orvos, valami Hamer elmeletet kovetve, miszerint a rak is, mint a legtobb betegseg lelki eredetu. Errol ennyit, akit erdekel: http://en.wikipedia.org/wiki/Ryke_Geerd_Hamer

Elotte egy norveggal, meg egy amerikai novel mentunk egy napot, akik egymastol fuggetlenul ugyanazt a gurut olvastak, illetve hallgattak iPodon, aki a tudatos gondolatok nelkuli aktiv ebersegrol tanit, talan Ekhardt a neve. Azokban a napokban nyilvan pont ezeken a dolgokon filoztam magamban, felidezve a tavalyi Caminon megesett alkalmakat, amikor csak rottam egyedul az utat, kulonosebb gondolatok es barmifele faradtsag nelkul. Ereztem, hogy egeszen jelen vagyok, kitagulok, es mindenhol egyszerre letezem a tajban. Erdekes tapasztalas. Vicces volt, mikor kiderult, hogy Petter, a norveg es Anatta, a jenki gare, pont ugyanezzel foglalkozik, pont ugyanott, pont ugyanakkor. Naja, a szinkronicitas, magyarul legyen mondva:-)) Ok vegul ugy dontottek, eleg nekik a Plata poklabol, es inkabb atvonatoztak a Camino Francesre. Igaz, ami igaz, en is annyit izzadok, hogy a hatizsakomban a hatam feloli oldalon nedvesek lesznek a ruhak...Fincsi, mi?;-)

Toltok meg fel par kepet, az elso a romai vizvezetek maradvanya Meridaban (nyertel, Viktor, innen adtam fel a sloszt Barcelonaba, -10kilo..), a masodik egy jol megerdemelt cafe con leche a rovidke siestam alatt, aztan egy jellegzetes andaluz falucska fotere, vegul a mellette fekvo arab kastely (furcsa, hogy nem hordtak szet a kovet a parasztok a szazadok alatt, annak rendje es modja szerint..)

Kastely es Oroszlan.., 2010. 07.07-08.

..azaz Castilla y Leon- Andaluzia es Extremadura utan a harmadik tartomany, ahova elertem par napja. Tegnap sotetedesig gyalogoltam, es egy kedves kis buzamezon toltottem az ejszakat, hogy ma reggel 8ra beerjek a Salamanca-i alberge zuhanyzojaba. Igy egy teljes napom van ebben a spanyol korona ekkovenek szamito, romai gyokeru varosban, amit messzemenokig indoloktan nyilvanitottak a Vilagorokseg reszeve.

A napokban hozzamcsapodott egy angol lovas, persze csak atvitt ertelemben, igy meg mindig tudok jarni. Egyutt haladtunk egy darabig, jo volt picit lovon ulni, egeszen mas arcat mutatja igy a videk:) Talaltunk egy nagyon fasza ki helyet egyik este, tiszta vizu folyoval a volgyben, usztunk-hultunk-mostunk, vittunk vizet a paripanak es magunknak, mivel mar semmink sem volt. Persze felforraltuk, ami picit hosszadalmas ket campingfozovel es ket fembogrevel dolgozva, de meg mindig csabitobb, mint a cifrafosas. Ferrannal, a laoval egyebkent remekul kijottunk, szemmel lathatoan legalabb annyira orult a tarsasagnak, mint Dean, aki bar beszeli a spanyolt a maga vicces akcentusaval, de mint hithu angol, jobbszereti a sajat nyelvet minden masnal. Buszke ra, amit a brit birodalom veghezvitt az elmult szazadokban, ami teljesitmeny nagysagat termeszetesen en is elismeresre meltattam, hozzateve, hogy ehhez azert par nepet ki kellett irtani, vagy legalabb megnyomoritani, ugyeugye. Nem nagyon ertettunk egyet ezen a ponton, de ez egy pillanatig nem vetett arnyekot a kapcsolatunkra, sot igazabol, ahogy levettem, inkabb tetszett neki, hogy vitazunk. Obviously he was born with a silver spoon in his mouth, magyarul kogazdag, aki nem szokott hozza a velemenykulonbsegek felszinre bukkanasahoz. Egyebkent korrekt gyerek, tanultunk egymastol. Aztan Ferran lesantult, igy befejezik a csavargast, es visszaternek Galiciaba, ahol a tobbi 40 lovaval lakik a derek szigetlakonk, de azt hiszem, amit el kellett mondanunk egymasnak, elmondtuk.

Visszaterve Salamancara, ideerve, atleptem az 500-as alomhatart, ami Santiagoig az ut fele. Annyit tudtam, hogy az albergue a katedralis mellett van, gondoltam, mi sem lehet konnyebb, mint azt megtalalni.. Nos, megtalaltam, de annyi szent, hogy itt legalabb 4-5 impozans templom szallhatna versnybe ezert a cimert, en legalabbis ennyirol, hittem azt a merete es gazdagsaga alapjan, hogy "na, ez mar tuti az!" Igazi ekkove ez a varos a spanyol koronanak..

ime par kep, ugyis mint katedralis ejszaka, katedralis belul 3felvonasban, es egy kivulrol, a viragmakro-fetisiszta Susi kedveert:

















































Tegnap este volt (ezt a bejegyzest ket nap irom) a spanyol-nemet meccs, el partido del mundial eppaña-alemania, es amit a Plaza mayor forro koven csucsulve neztunk jo ezer emberrel egyutt. Kicsik-nagyok, az emberek minden sikeres megmozdulast nyiltszini tapssal jutalmaztak, futtyogtek, enekeltek, zaszlokat lengettek (szinte felesleges irnom, hogy olyan volt, mint egy jelmezbalon, ahol mindenki spanyol zaszlonak oltozott) azt pedig, amit a spanyol gol utan muveltek, arra az euforiara a magyarban talan nincs is szo. A meccs utan akkora buli volt, hogy azt leirni nem lehet, az emberek tomott furtokben rohangasztak fel-ala az utcan, s hajnalig dudaltak, hogy ta-ta-tatata, tatatata-tata. Volt minden, mint a wurstliban, ezuttal tenyleg. de ime egy kep, meg egy video:

Erdekes az is, hogy itt valahogy nem ego, es nem szamit "spanyolkodasnak", ha valakin España feliratu polo van, akkor sem, amikor eppen nincs focivebe, az is teljesen normalis, mikor a gyerekek valami olyasmi jatekot jatszanak, hogy egesz delutan azt kiabaljak, Viva españa! Ez itt tok oke. Azert, mert spanyolok. Es mert buszkek ra. Nem is tudom miert, de megfordult a fejemben, milyen jo lenne, ha a haza gyakorlat is ez lenne, buszkenek lenni arra, amik, akik vagyunk. Na nem höbörögni, meg karlenditgetni, "csak" buszkenek lenni ra. Igy, ilyen egyszeruen. Mint amilyen egyszeru magatol erthetoseggel valaszolta egy kedves spanyol baratnem, Emma, a kerdesemre, hogy hogy lehet, hogy itt nem hasznaljak sem az oke-t, sem a hello-t, amik bar angol szavak, mara minden nyelvbe beettek magukat (meg a sajat fenykepukre masztizo, mas nyelven soha meg nem szolalo franciak is tele vannak angol szavakkal), hogy: hat mert ezek nem spanyol szavak. Es tenyleg ilyen egyszeru.

+Plaza mayor, ahol a meccset neztuk es La casa de conchas, azaz a kagylok haza, ahol a biblioteca publica van, es ahol most is ulok;-) Na, megyek, var ram 35 kili mara, pussZ

A mult orai anyag atismetlese.. 2010. 06.2x

Paran talan tudjatok, hogy kilometerhianyom tamadvan ujra caminozni adtam a labam es mivel vegre olyan helyre ertem ahol meg CIBERTABERNA is van, gondoltam kuldok nektek par sort (nem, nem azt, aminek Natter a tunderje, csak nincsenek ekezetek)
Az ut kellemes es egeszen mas, mint a tavalyi volt. Ezt ugy hivjak, hogy ezust ut, Camino de la Plata, vagy Camino Mozarabe, Sevillabol indultam egy hete. Minden nap 42 fok van, igaz, csak reggel 9tol este 9ig, viszont legalabb nincs az a sok zavaro arnyek, mint eszakon. Ahogyan fa sem. Eleinte meg kerult nemi parafa, meg olajbogyo, de azokat is gondosan bo 20 meterre ultettek egymastol a dolgos spanyol parasztkezek. A taj egyebkent tavolrol sem lapos, akad minden napra par 150-200 meteres dombocska, amit megoszthatok a sporadikusan felbukkano peregrino tarsaimmal. Ma talalkoztam a hatodikkal... azt mondjak, majusban napi 40 rotta az Utat, akik azt hittek, van annyi eszuk, hogy ne szopassak magukat halalba az andaluz kanikulaval. De mint egy tanult alpinista kollegam fogalmazott, csak ket fele ember van. Ferfi es kapcarongy. Tegnap pihentem egy napot, mert akkorara dagadt a bal bokam, amit egy leertekelesekhez szokott nyugdijas is megirigyelne, de a tigrisbalzsam es a vizes fasli sokat javitott a helyzeten.
Alig 200 km van mogottem (perpill Zafra-ban vagyok), meg 800 valaszt el Santiagotol. A pueblo-k, azaz falvak nagyon megkapoak, a jellegzetes hullamos mediterran tetocserepekkel, hofeher falakkal, palmafakkal ovezett, sosem hallott szentekrol elnevezett templomokal, no es a tapas-szal, ami az etkezest igazi kozossegi elmennye emeli- kozepen 5-6 tanyer tanyer mindefele kajakkal, tintahal, diszno, polip, amit akarsz, ebbol villazhat mindenki kedvere, sajat tanyer nincs. Akad egy-ket, a romai birodalom korabol itt felejtett 2000eves ut, hid, vizvezetek is, amik nem sokat csorbitjak az ut szepseget, de a kepekre varnotok kell augusztusig.

Ennyi voltam mara, rem, jol vagytok!
hasta luego, chicos, vigyazzatok a puzotokra:)

Zombi