2010. július 20., kedd

Ez a hely nagyon LAZA

Szombat esti erkezesunk utan mi massal is tolthettuk volna a vasarnapot egy ilyen varoskaban, mint ejtozessel, arrol nem is beszelve, hogy a hetedik napon meg az Ur is megpihent. Mondhatnam laza napot tartottunk.. Titonak pont olyan szep cipora dagadt a laba, mint nekem az elejen, de hiaba probaltam rabeszelni egy kiados jegelesre, vagy csalankorbacsra, valahogy nem erezte. Igaz, eddig csak hallottak errol az univerzalis, bar mersekelten partikepes gyogynovenyrol, ami honos az o szigetukon is, csakhat a varosi nepek ugye babonas felelemmel kerulik a termeszetet:-) Becsuletukre legyen mondva, ez sem tarthatta vissza oket, hogy levarrjuk az eddigi kozos 220kilometerunk 2 legkemenyebbjet, amikor egyszercsak elfogyott az ut a talpunk alol, es olyan dzsungelben talaltuk magunkat, amihez kepest az ostromvero bozot masszazs happy finish-sel, hogy a Gurigatol felcsippentett thai muszoval eljek. Megegyeztunk, hogy egyikunk sem latott sehol jelzest, peldaul ilyet:, es hogy hatrafele nem megyunk, igy nagyjabol belottuk magunkat, es masfel ora veres (szo szerint) kuzdelem aran legyurtuk a rengeteget. Termeszetesen ez a szakasz sem nelkulozhette a szepseget, merthogy affele komplemeter- novenykent a spanyol vércserje melle tomjent kaptunk, vagyis azt a novenyt, amibol ezt a templomi fustolot keszitik, amit a pap a laikusok szerint a retikuljeben lobal. Mindig szerettem az illatat, bar mise alatt azert elvezhetobb.

A VERTEStverek ugyan csesztek figyelmeztetni, de a multkori listabol legalabb ket nagyon fontos dolog kimaradt:
  • a fejlampa, hajnali indulasokhoz, vagy kesoi erkezesekhez, es tetszoleges ejszaki motoszkalasokhoz
  • valami fejfedo, mert ahogy elnezem, mindenkinek van
  • es a bot, ami nelkul nem is peregrino a peregrino:-) millio haszna van, tavol tarthatod vele magadtol az egyebkent nem tul veszelyes, de minden nap feltuno kutyakat es a talajt is, ha alkalomadtan elesni indulnal. Nem is beszelve arrol, hogy jelentos mertekben sulytalanithatod vele a labaidat, akik ezert borzaszto halasak tudnak lenni, kulonosen hegyi terepen
Peldaul hagyjak, hogy masnap is rajuk allj. Van ez a nordic walkingos tema is, de szvsz bosegesen megfelel egy egyszeru erdei bot, szemely szerint az eukaliptuszra eskuszom, es megiscsak zarandoklat-szagubb lesz tole a dolog, mint ha ket teleszkopos sibottal nyomod, hadenem? csakis a stilus, ugye, DeChain;-)
(Remelem, senkit sem zavarnak a hulyebbnel hulyebb becenevu kollegaimhoz cimzett kiszolasok, neha magam sem ertem, miert, de csipem a burajukat)

Utitarsaim a pihenonap delutanjan ugy dontottek, hogy feladjak (apropo, Salvador viszont, amint az egy Megvaltotol nem is annyira meglepo, feltamadt, es ujra uton!!), elbuszoznak a legkozelebbi varosba, Orense-be es hazareppennek, hogy jovore fejezzek be a maradek 170kilometert. (lasd a bucsuesti fotot) Elbucsuztunk es valahogy kesernyes szajizzel indultam utnak. A gyaloglas, meg a futyoreszes aztan jobb kedvre deritett, amit csak tetezett, hogy az ut felenel az egyik lyany felhivott, hogy o megis inkabb folytatna velem, talalkozzunk ket napi jarasra, Orenseben. Picit megnyomtam az elso etapa-t, hogy reggelre odaerjek a szinten kelta gyokerekkel biro varosba, es egy teljes napom legyen csavarogni benne, es par kilometerrel elotte az erdoben aludtam. Masnap odaerve ujra osszeallt a kvartettunk, egyutt toltottuk a napot, a sracok addigra valamelyest kisimultak, majd par ora Tito es Ruth is meggondoltak magukat, es hogy ha kell, osszeszoritott foggal, de ok is befejezik velunk az utat. Ha a hatarozottsagrol kellene szobrot mintaznom, valoszinuleg a Kanari szigeteken keresnek modellt. Az o ihletesukre fogalmazodott meg bennem a gondolatbuborek, hogy csak abban lehetunk biztosak, hogy semmi sem biztos. Vagy tan ebben sem igazan.

Eddigre mar Galiciaba ertunk, amirol azt kell tudni, - es ez engem szemely szerint tavaly alaposan meglepett - hogy a gallego-k a keltakok leszarmazottai. Igy persze mar suketen is belehallani a nevukbe a GALLt, de tudta a retek, hogy a fel peninszula ennek a napkeresztes kutyanak a kolyke. Mindenesetre Galicia tele van erosen poganyszagu, es gyakran kereszteny kontosbe bujtatott hagyomanyokba, amiknek jo resze erosen hajaz a mieinkre. Kecskeduda, kukoricagore (egyik csucsken napkereszt, a masikon erosen fallikus, az egnek meredo szimbolummal, ugyebar kobol, MAG-tar, ertjuk..), busojaras, amit itt Reiseiros Magosnak hivnak, hogy par peldat emlitsek.

Galicia egeszen mas arcat mutatja spanyolorszagnak, mint amit az eddigi hetekben megszoktam, egyreszt hegyek adjak hatrol hatra az osvenyt, a tartomanyi tengerszintfeletti magassag-atlag 1000meter folott lehet; masreszt tele van erdovel, amitol manapsag szinten elszoktam. Ezekbol kovetkezik, hogy huvos van, sokszor alig 30 fok. Viccet felreteve, amig fel nem kell a nap, vagyis az elso 1.5-2 gyaloglott oraban es amint lemegy pillanatok alatt leesik 15fok ala a homerseklet, ezert visszafanyalodtam a bakancsra. Neha pedig mindent beburkol a Primitivot idezo kod (tavaly napokig 10meter alatt volt a latotavolsag), amiben az a jo, hogy bar nem esik az eso, de olyan nyirkos lesz mindened, mint egy... mint egy... bar eszembe jutna valami jo pelda...:-pp

De egyebirant, gyonyoru videk, megkockaztatom, hogy szemelyes kedvenem az eddig megismert spanyol regiokbol. A gallegoknak sajat nyelvuk van, ami egyike az orszag negy hivatalos nyelvenek (castillano, amit mi ott az azsiai vegeken leginkabb csak lespanyolozunk, baszk, gallego es katalan). Viccesen hangzik egyebkent, nem kicsit hajaz a portugalra, egy picit olyan, mint a macskanyavogas, emiatt- vagy ennek ellenere konnyu szeretni.


Egy masik eszaki (mert azt hiszem Asturiaban is lattam ilyet) erdekesseg, hogy az utszeli kokeresztek, azaz cruceiro-kon, amibol minden faluban legalabb egy van, nemcsak a megfeszitett Krisztus lathato, hanem a masik oldalan Maria, egyedul- vagy oleben a keresztrol levett Jezussal (ld Pieta). Mutatom:
Szerintem tok erdekes.

A galiciai falvakban egyebkent mindent kobol csinalnak, a hazak tobbsege igy tobb mint 200 eves, kurva jol neznek ki; de kobol epulnek/epultek az horreyo-k, vagyis kukoricagaorek, amikrol mar esett szo, kutak padok, asztalok; s bar szivelyes nepseg, es tavolrol sem olyan kenyszeresen harsany, mint a deliek, de van a karakterukben valami marcona, amit Manolo is jol peldazott, mintha ez a sok ko egy picit a termeszetuket is atjarta volna az ezen a foldon toltott evezredek (!) alatt. Nameg, hogy ok is, mint a baszkok, (vagy mink) egy pogany tarkasag a naaagy kereszteny europai latinsagban-germansagban, es ez egy azota erosen megkopott, de meg kiveheto hatarvonalat huzott kozejuk es a tobbi spanyol koze. Idetartozik, hogy ezt a sokmindenkit, akik a spanyol nemzetet alkotjak, azert erosen osszekovacsolta az a ropke 800 ev, amit a Reconquista alatt vallt vallnak vetve harcoltak.

Ourenseben meglepve tapasztaltam, hogy egy igazi katedralissal buszkelkedhet, regota furdalta az oldalamat, hogyan is nezhet ki egy ilyen. Arra az esetre, ha a tieteket is, mutatok rola egy-ket kepet, nagyjabol az elkeszites, illetve a megkozelites sorrendjeben. Szent Jakabnak a mar ismeros "Vieira"-kagylon kivul a kard a jelkepe, egyreszt mivel a jo Herodes kiraly lefejeztette, masreszt, mert a Reconquista akkor vett igazan kedvezo fordulatot, leginkabb spanyol szempontbol szemlelve, amikor az apostol megjelent lohaton a harcmezon, karddal es persze fejjel, es kimeletlenul elkezdte apritani az istentelen muzulmanjat. Innen kapta az elo (spanyolosan utonevet): Santiago de Matamoros, vagyis Mórölö Szent Jakab. (lasd a szobrot a mosolygos hombrevel)
















































Vegul egy foto a Xunqueira de Ambia-i templom kapujarol es annak oszlopairol (2*3db). Furcsa, hogy ilyen kakukktojas keruljon a szimmetria-kereso templomi diszitesbe, meglehet, hogy az oreg, nehezkezu mester idejekeson eszmelt, hogy a hatodik bizony faragasat elbaltazta, es ehelyett a korinthos izu oszlopfo helyett veletlenul ez a koteles-csomos tema kerult ki a vesoje alol. Ilyen ez a kofarago szakma, egy pillanatra nem figyelsz, mar keso, gondolom ujra meg azert nem kezdte, mert nincs eleg ko a kornyeken. Bar inkabb megint valami pogany gallego vajakossagot orrontok itt; mindenesetre amelyik kollega megkoti, jo nalam egy sorre, civilek kettore;-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése